Elhagyva a Szapáry birtokot, Pusztataskonyt, folytatjuk utunkat a következő állomásunk felé. Az úton haladva, jobb oldalon a szántóföldeken védőgátat építettek , mely az előző részben vésztározó címszó alatt volt olvasható.
Ahogy közeledünk a Nagykunsági -főcsatorna felé, egy óriási nagy követ lehet látni az út mentén a zöld területen. Sokszor jártunk már erre, túl nagy jelentőséget akkor sem adtam a nagy szikladarabnak. Gondoltan méretéből eredően, -nagy testvéreink hazafelé menet - nem tudták elmozdítani, így ott hagyták az út szélén. Az emberi kíváncsiság csodákat képes végezni. Most is ez történt, megálltunk a kő mellett. Közelebb érve láttuk meg, hogy nem egy hétköznapi kőről beszélünk, hanem egy emlékmű előtt állunk.
Érdekes felületi rajzolatú hatalmas követ, rajta egy bronz plakettet láthatunk. A plaketten a „Mirhó gát építésének 200. évfordulójára” felirat olvasható.
A plakett mellett a köbe vésve „A Nagykunság – vidék / népe közmunkában itt / épített 1350 méteres / gátat a Mirhó fokra 1787-ben” felirat olvasható.
A kövön dombormű jelleggel kialakított „terepasztal” látható, bevésett Tisza, Berettyó, Hortobágy folyókkal, Mirhó-gát ábrázolással, nevük bevésésével.
Az abádszalóki Mirhó-fok emlékkő a Mirhó-gát építése 200. évfordulójának emlékköve, Györfi Sándor szobrászművész alkotása.
Az abádszalóki Mirhó-fok emlékkő avatási ünnepségére 1987. október 9-10. között, a Kisujszálláson megrendezett bicentenárium során, az ünnepi program keretében került sor.
A „híres-hírhedt” Mirhó-fok közel egy kilométer szélességű medrén a Tisza vizét csapolta meg az áradások idején; előbb egy Kunhegyeshez közel eső, kb. 50 négyzetkilométeres mocsarat, majd egy kiterjedt láp- és mocsárvilágot, a Nagy-Sárrétet táplálta lassan áramló vízzel, melyet végül a Mirhó-torok vezetett a Hortobágy-Berettyó medrébe. A fokok, tavak és a lápos-mocsaras mélyedések egymással szoros kapcsolatban álló vízi rendszert alkottak. A Tisza meg-megismétlődő áradásai tartották működésben ezt a kusza hálózatot, a rét- és legelőöntözés természetes módját. Ez az állapot a rétgazdálkodásnak, a rideg állattartásnak és a halászatnak kedvezett, de a magasabban fekvő halmokon már megkezdődött a szántóföldek és a szőlőskertek térhódítása. A 18. század közepén az egymást követő nagy árvizek gazdasági következményeként az érdekelt nagykunsági városok és falvak lakói közös munkával elzárták a határföldjeiket elárasztó Mirhó-fokot.
A hajdani védőgát, ma közlekedési út szerepét tölti be.
Összegezve látottakat:
A közel 1400 m hosszú, 4 m magas és 40 m talpszélességű gát egészen 1876-ig védte a mintegy 500 négyzetkilométer kiterjedésű ármentesített területet a tiszai árhullámok ellen.
A Mirhó gát 1787.-től, 1876. március 23.-ig végezte a tőle elvárt feladatokat, de 1876.március 23.-án éjjel a jeges ár áttörte a gátat, s mint korábban olvashattuk is sok ( 23 ) települést a földel egyenlővé tett. A Mirhó gát mint gát szerepe itt befejeződött, ma már csak közútként szemléli a tájat amit 89 évig védett az ártól.
A Nagykunsági - Főcsatorna festői partjai.
A történelmi esemény tudatában, fejet hajtottunk az emlékműnél s utunkat tovább folytattuk.
A Nagykunsági - Főcsatorna, majd az abádszalóki vasútállomás mellett elhaladva, keresztezve a Kisújszállásra vezető sínpárt, egy teljesen felújított úttesten haladhattunk tovább.
Néhány perc autózás után megérkeztünk Abádszalókra. Ahogy a benzinkútnál bekanyarodtunk, szemünk előtt a tábla és a Czifra csárda lobogó zászlaja , ami arra invitál, itt meg kell pihenni .
Közel harminc éve, gyakran betérek a csárdába a családommal. Vendégeimmel mindig ide jövünk ebédelni, vagy vacsorázni.
Valóban, mint egy múzeum
Nagyon finomak az ételek, óriási adagokat kapnak a vendégek. Volt már rá eset, hogy vendégeimmel itt ebédeltünk, az étkezés végén a desszertet már nem tudtuk elfogyasztani. Becsomagolták el lehetett vinni.
Nagyon ajánlom mindenkinek a Czifra csárdát!
Utunkat most félbe szakítjuk, de hamarosan folytatjuk tovább, hiszen Abádszalókon sok mindent szeretnék megmutatni. Hamarosan folytatjuk!